A jog az életünk azon területe, melyben bizonyos megkerülhetetlen, kivédhetetlen esetekben csak a megfelelő végzettséggel rendelkező jogász, ügyvéd képes eligazodni. (http://dralbertnikoletta.hu)
Bizonyos eljárások esetén nem csak az állampolgár jogi járatlansága miatt van szükség ügyvédre, jegyzőre, vagy ügyvédi irodára, hanem mert a jogszabályok, törvények ezt kötelezően előírják. Jó példát adnak erre a büntetőügyek. Unalomig ismerjük a filmekből a letartóztatáskor elhangzó mantrát: "Ha van ügyvédje nevezze meg, ha nincs, hivatalból rendelünk ki.” A jogegyenlőség miatt van ez így, hisz a demokratikus társadalmakban minden állampolgár egyenlő a törvény előtt és megilleti a szakszerű jogi képviselet. (Elvileg. :))
Nem a modern kor találmánya ez, hisz már az ókorban is fejlett jogrend uralkodott például Görögországban és a római birodalomban. Nem véletlenül a római jog még mindig fontos pillére a nyugati stílusú jogrendszerekben.
Tehát, ha egyes ügyekben, esetekben indokolatlannak is tűnhet a hivatalos jogi képviselet, el kell fogadni, hogy ez elsősorban az érintett felek érdekeit, biztonságát szolgálja.
Hazánkban az átlagemberek szintjén még nem nevezhető elterjedtnek, hogy saját családi ügyvédje legyen. (Ugyanezt elmondhatja magáról többek között a pszichiáter, pszichológus) Más a helyzet a cégekkel, vállalkozásokkal, szervezetekkel, intézményekkel, akiknél erősen ajánlható, hogy legyen egy bármikor elérhető ismerős ügyvéd.
Adódik az ember életében egy pillanat, kinél mikor, amikor először lesz szüksége ügyvédre. Nem törvényszerű, hogy legyen az ismeretségi körünkben praktizáló jogász, de az ismerőseink között biztos találunk ilyet. Sokan ajánlás útján választanak ügyvédet. Bevett gyakorlat, nincs is ezzel semmi probléma. Vannak akik azonban a személyes vonatkozások, a kényes, intim téma miatt inkább egy idegen ügyvédi irodát, vagy ügyvédet választanak. Jó példa lehet erre egy válóper, vagy vitás örökösödési per.
Ebben az esetben arra kell ügyelnünk, hogy ha a weben keresgélünk megfelelő, megbízható képviselet után, akkor a pénzünkért a lehető legjobbat szeretnénk kapni. Ilyenkor kiindulási alap lehet a településen nagy múlttal rendelkező, ismert iroda, vagy ügyvéd. Őket szokás sztár ügyvédeknek nevezni. Persze a honoráriumuk, óradíjuk is ehhez igazodik.
Egyébként nagyon jó választás lehet a fiatal, kevésbé ismert, de már több éves gyakorlattal rendelkező ügyvéd, jegyző. Fontos azonban, hogy ügyvéd és ügyvéd között is nagy különbségek lehetnek, kvalitásban, lelkiismeretességben és ne feledkezzünk meg a klasszikus mondásról: olcsó húsnak híg a leve. Arról se feledkezzünk meg, hogy olyan megbízási szerződést kössünk az ügyvéddel, vagy irodával, mely egyértelműen, előre meghatározza a feladatot, a célt, a javadalmazás módját és összegét.
Az adott iroda, jogász weboldala minden fontos információt megad, amire a jó döntést alapozhatjuk. Ha mégsem ad meg, akkor gyorsan tovább kell állni.
A magán jogi praxist folytató jogászokat törvény kötelezi arra, hogy a megfelelő végzettségek, kamarai tagság publikus, könnyen megtalálható legyen a weboldalukon.
Ha ezek adottak és szimpatikusak a közzétett információk, akkor következhet az ajánlatkérés.
Ebből célszerű lehet többet is kérni, hogy legyen összehasonlítási alap. Már csak azért is, mert árlistát az ügyvédi irodák az esetek sokszínűsége miatt nem tudnak kirakni a weboldalukra.
Álljon itt egy konkrét példa, melyben egy hódmezővásárhelyi és mindszenti irodát működtető fiatal ügyvéd hölgy praxisából és weboldaláról csemegézek.
Részlet a bemutatkozásból:
"Dr. Albert-Fülöp Nikoletta Zita egyéni ügyvéd vagyok, a Szegedi Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán végeztem. 2005-ben diplomáztam summa cum laude minősítéssel, majd a jogi szakvizsgámat 2009-ben tettem le kitűnő eredménnyel.”
Jogi pályafutásom alatt nagy szakmai tapasztalatot szereztem a büntetőjog és a civil szervezetekkel (alapítványokkal, egyesületekkel stb.) kapcsolatos joganyag területén. Praxisomban foglalkozom még társasági joggal, ingatlanokkal kapcsolatos szerződések készítésével, követelések végrehajtásával, jogi tanácsadással."
Szintén tanulságos az oldal alján a nem túl nyakatekert, laikusok szerin is érthető "apródbetűs" rész:
"Ezt a honlapot Dr. Albert-Fülöp Nikoletta Zita, a Szegedi Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, "Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzata" tartalmazza.
© 2016 Dr. Albert-Fülöp Nikoletta Zita egyéni ügyvéd"
A szolgáltatások menüpontban következik a tevékenységi körök listája.:
http://dralbertnikoletta.hu/szolgaltatasok/
És persze az online időpont foglalás.:
http://dralbertnikoletta.hu/idopontfoglalas/
Szerintem meggyőző és ezt nemcsak elfogultságból írom. :)
Ügyvédek a moziban és a televízióban
Amíg konkrétan nem kerülünk olyan szituációba, hogy ügyvédre legyen szükségünk, addig akár profinak is vélhetjük magunkat, hisz rengeteg olyan filmet láttunk, melyben a dörzsölt ügyvédek, rangos ügyvédi irodák látványos rámenősséggel nyerik meg a pereket megbízóiknak.
Bár a történetek és karakterek általában eléggé sarkítottak a filmekben, azért nem esnek túl távol a valóságtól. Elég csak a két világhírű sportolóra O. J. Simpsonra és Oscar Pistoriusra gondolni.
Az HBO „Aznap éjjel” című mini sorozatában egy lecsúszott, piás, ekcémás zugügyvéd, szívósságának, dörzsöltségének köszönhetően megmenti a börtöntől gyilkossággal ártatlanul vádolt ügyfelét. „Az undorító, ekcémás lábát rendre kínai evőpálcikával vakarászó, emiatt télen is szandálban járó, macska-allergiás, jobbára kurvákat, striciket és drogosokat védő, nulla tárgyalótermi rutinnal bíró new york-i zugügyvéd, akinek váratlanul a nyakába hull a nagy lehetőség: egy igazi gyilkossági ügy, amit azért kap meg, mert éppen jókor volt a jó helyen. ”
A példákat vég nélkül lehetne még sorolni, hisz a filmes szakma számára mindig hálás téma a tárgyalótermek világa. (Ördög ügyvédje, Philadelphia, Ha ölni kell, Egy becsületbeli ügy, Törvényszéki héják, Tizenkét dühös ember stb.)
Horváth Zoltán