Gasztronómia

fShare

Tweet

Három neves szegedi mesterszakács Kádár Németh Matild, Frank Sándor és Frank Zsolt első nekifutásra négy receptet kissé újragondolva elkészített részünkre a Magyar Nemzeti Szakács Könyvből, melyet Tornyai Rákóczy Karolina írt.
A sorozatot két újabb remek étel receptjével folytatjuk, de előtte a múlt idézésen, a történelmi ismereteink gyarapításán túl talán azért is érdemes megismerkednünk az asztali örömök illemtanával, mert ezek egy része a mai napig érvényes, és nem biztos, hogy mindezekkel tisztában vagyunk. Nézzünk magunkba, ha egy nagyon előkelő vacsorára jutunk vagy jutnánk el, azért néha biztosan zavarban lennénk, hogy akkor most merre az arra.
Horváth Dezső budapesti gasztronómiai szakíró beleásta magát a témába és nagyon sokat tud a régmúlt gasztronómiájáról, vendéglátásáról és minő véletlen az asztali illemtan történetéről is.
Elsőként ismerkedjünk meg ezzel a vendéglátás iránt mélyen elkötelezett tollforgatóval, majd következik „Az asztali örömök illemtana az ókortól napjainkig” című cikksorozatának első része.

fShare

Tweet

Bővebben: Asztali örömök illemtana - Receptek A Magyar Nemzeti Szakács Könyvből - Borismereti kurzus

fShare

Tweet

Receptek a Magyar Nemzeti Szakács Könyvből

A jelen kor embere hajlamos azt hinni, hogy minden ami az élet minőségét a mai értelemben meghatározza, modern kori találmány. Ez persze jelentős mértékben így is van, de azért ne feledkezzünk meg róla, hogy a „spanyolviaszt” nem a XX. században fedeztük fel.
Most persze, itt ebben a gasztronómiai rovatban nem is a technológiai találmányokra gondolok.

fShare

Tweet

Bővebben: Magyar Nemzeti Reczeptek 1.

fShare

Tweet

A húsvéti, mint ahogy az összes többi régi vallási és egyéb néphagyományok az utóbbi évtizedekben erősen átalakultak, sőt azt is mondhatnánk, hogy megkoptak. Szerencsére a karácsony után a húsvét az a következő ünnep, ami ha erősen átalakult is, urbanizált formában a mai napig fontos ünnepnapunknak számít.
Vélhetőleg túlnyúlik ez a nagy Magyarország határain és a külföldre szakadt, hagyományaikat megőrző magyar közösségek, családok is megünneplik a húsvétot, ha már nem is abban a formában, ahogy évszázadokkal korábban. Ezeket az időket is feleleveníti Barta László az Algyői Halászcsárda tulajdonosa, de a jelenre is ad hasznos és alkalmazható tanácsokat akár a locsolkodás, akár a sonkafőzés mikéntjére vonatkozóan.

fShare

Tweet

Bővebben: Húsvéti népszokások, hagyományok, étkezési szokások

fShare

Tweet

A szüret

A szüret a magyar néphagyományokban kiemelt fontosságú esemény, csak úgy, mint általában az őszi betakarítás, mely tulajdonképpen megkoronázása az egész évi kemény mezőgazdasági munkáknak. Ekkorra ért be a munka gyümölcse és ez határozta meg a jólétet, vagy rosszabb esetben a túlélést a következő tavaszig.
Persze az utóbbi évtizedekben nagyot fordult a világ, azért a mezőgazdaságból élő vidéki emberek számára a mai napig fontos ez az időszak, hisz őszre derül ki, hogy gazdasági szempontból mennyire volt sikeres az adott esztendő.
A nagyüzemi szőlőtermesztés, majd a rendszerváltás után a nagy pincészetek kialakulásával a szüret, már kevésbé szól a kis, családi, paraszti gazdaságokról, de a hagyományokat az utóbbi évtizedekben inkább a show biznisz jegyében ismét felelevenítették. Szinte valamennyi borvidéken megünneplik a szüretet, fesztiválokat, felvonulásokat, karneválokat, bálokat rendeznek.

fShare

Tweet

Bővebben: Szüreti hagyományok és bableves receptek

fShare

Tweet

Így csupa nagybetűvel: HALÁSZLÉ!

fShare

Tweet

fShare

Tweet

Az alábbi cikk a kanadai Magyar Élet című havilap gasztronómiai rovatában jelent meg.

A természetes, egészséges, ellenőrzött forrásból származó alapanyagokból és hozzávalókkal készült háztáji, házi ételek iránt felfokozott igényeknek köszönhetően Magyarországon és a határon túl élő magyar családok, kisebb nagyobb közösségek körében ismét reneszánszát éli a klasszikushoz kisebb-nagyobb mértékben hasonlító disznóvágás, autentikusabban nevezve disznótor.
Bár a klasszikus disznótoros ételek nem nevezhetőek éppen könnyed, egészséges, reform fogásoknak, a háznál nevelt sertés, otthoni feldolgozással egészen biztosan nem tartalmaz számtalan egészségre káros adalékanyagot, amit a nagyüzemi élelmiszerekről már nem lehet elmondani. Akkor az ízekben megmutatkozó, fényévekben mérhető különbségekről már ne is beszéljünk. Az óhazától távol, például Kanadában pedig az üzletekben vélhetőleg csaknem lehetetlen beszerezni igazi, magyaros disznótoros ételt. Ha csak nem magyar hentesektől.

fShare

Tweet

Bővebben: Egy hagyományos magyar (alföldi) disznótor